Ipari igények, hallgatói kreativitás

A tapasztalatok alapján alakul, illetve új elemekkel bővül a földrajzilag is terjeszkedő Demola innovációs program, az egyetemi-ipari együttműködés sajátos formája.

Forrás: http://computerworld.hu/computerworld/ipari-igenyek-hallgatoi-kreativitas.html

Minden szemeszter kezdetén, így idén ősszel is újabb, éles piaci kihívásokra választ kereső projektekbe kapcsolódhatnak be a vállalkozó kedvű egyetemisták a Demola-Budapest innovációs program keretében. Az egyetemi hallgatók és a vállalatok együttműködését támogató, finn gyökerű Demola nyílt innovációs program 2012-ben jutott el Magyarországra. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) keretei között, a Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda koordinálásával működő program – a finnországi Tampere és a litvániai Vilnius után – harmadikként nyitotta meg kapuit. Jelenleg 9 helyen működik Demola központ kontinensünkön. Idén ősszel a program kilépett Európából: szeptemberben Mexikóban nyílt egy központ, Demola-Guadalajara néven.

A nemzetközi hálózatban eddig befejezett projektek száma meghaladja a 400-at. A tervek szerint 2015-ben összességében már több mint 2000 hallgató 500-nál több projekten dolgozik majd.

Minivállalkozások

A Demola-Budapest elsődleges célja, hogy a hallgatók – a Műegyetemről vagy más hazai felsőoktatási intézményből – aktív szerepet kapjanak éles ipari feladatok, piaci kihívások megoldásában. Mindezt egy csapat tagjaként, közös felelősségvállalás mellett, az üzleti partnerrel együttműködve – sikeres projekt esetén kreditpontokért és természetesen hasznosítási bevételért. A vállalatok (projektpartnerek) eközben csökkentett kockázatú konstrukció keretében (opciós szerződés az eredményre) juthatnak demó szintű új termékekhez vagy szolgáltatásokhoz.

A fejlesztői munka a résztvevők által közösen kitűzött célok pontos megfogalmazásával kezdődik; ezek kerülnek a szerződésbe. A hallgatói csapatok aztán a szerződésben foglalt célok elérése érdekében mintegy ”minivállalkozásokként” dolgoznak.

Ha a végeredményt piacképesnek ítélik a projektpartnerek, 60 napos opciójuk van a termék vagy a szolgáltatás megvásárlására. Ha létrejön az üzlet, a vételár 90 százaléka a projektben résztvevő hallgatókat illeti (az összeg felosztásának arányát ők maguk határozzák meg). Ellenkező esetben ha a projektpartnerek nem élnek az opcióval, nem fizetnek az eredményért, így az nem is lesz az övék. Ilyenkor a keletkezett alkotás a hallgatóknál marad, ők rendelkeznek az eredmény hasznosításáról, továbbfejlesztéséről. Előfordult már olyan forgatókönyv is, hogy a projektpartner nem kötött hasznosítási szerződést az eredményre vonatkozóan, hanem inkább befektetőként szállt be a hallgatók által alapított vállalkozásba és szerződött a fiatalokkal. Ennek hátterében minden bizonnyal az állt, hogy a projektpartnernek nem volt meg házon belül a szükséges kompetenciája, így ésszerű lépés volt a részéről, hogy a legmegfelelőbb résztvevővel, a fejlesztésben eredményt elérő hallgatói csapattal hozzon létre egy vállalkozást, amely így egyben saját beszállítói partnerévé is vált.

 

ipari-igenyek-hallgatoi-kreativitas_screenshot_20141126065731_3_nfh.jpg
Bacsa László - igazgató, Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda

 

Igazi csapatmunka

„A tapasztalatok szerint a Demola kiválóan erősíti az egyetemek és az üzleti élet szereplőinek együttműködését. Lehetővé teszi, hogy a legjobb, leginkább vállalkozó kedvű hallgatók az ipar képviselőivel együtt valóságos projekteken dolgozzanak. A Demola egyik legfontosabb eleme a csapatmunka. Szinte alapkövetelmény a multidiszciplinaritás: feltétel, hogy az induló projektekben ne csak egyfajta kompetencia, hanem sokféle tudás jelenjen meg. Ennek megfelelően a budapesti felsőoktatási intézmények minden hallgatója részt vehet az ipari együttműködésben, sőt a közép-magyarországi térség más felsőoktatási intézményeiből is fogadjuk a diákokat. Az információtechnológia jellemzően az a terület, ahol különösen sok lehetőség nyílik az egyetemi-ipari kooperációra, ezért a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar hallgatói kivételesen jó helyzetben vannak” – mutat rá Bacsa László, a Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda igazgatója.

Figyelemre méltó, hogy projektkoncepciók nem csupán a vállalkozásoktól – kis-, közép- vagy nagyvállalatoktól – érkezhetnek. A Demola keretében arra is mód nyílik, hogy államigazgatási intézmények, sőt maguk a hallgatók is előálljanak ötleteikkel. Ez utóbbi esetben – a sikeres projekt végén – a résztvevő hallgatók nem pénzt kapnak a kreditpontok mellé, hanem részesedést a hasznosításból vagy a létrejövő vállalkozásból.
Gyakori, hogy az ipari projektekbe bekapcsolódó diákokat a cégek később alkalmazzák. Vállalkozó kedvű fiatalokról lévén szó az sem ritka, hogy a Demola projekt kedvet és bátorságot csinál a hallgatóknak startup-cégek alapításához.

Nemzetközi léptékű projektek lehetősége

„Fontos hangsúlyozni, hogy a partnerek nem vezetőként vesznek részt a hallgatói projektmunkában. A projekteket a hallgatók vezetik, a munkához a Demola ad külső segítséget. A hallgatók együttműködnek, közösen alkotnak a partnerekkel. Ezt a fajta kooperációt egyébként még mindkét félnek tanulnia kell, az együttműködés támogatására jobban oda kell figyelnünk” – hívja fel a figyelmet Bacsa László.

A projektkiírások, a különböző kihívások mindig a szemeszter indulása előtt kerülnek ki a Demola honlapjára (budapest.demola.net). Regisztrálni, jelentkezni az egyes projektekre ugyanott lehet. Az igazgató egyetlen projektet sem szeretne kiemelni. Annyit azonban elárul, hogy minden alkalommal új felhasználási területekkel lehet találkozni. Korábban a horgászat, valamint egy konkrét speciális technológia kihívásai hívtak életre izgalmas projekteket. Legutóbb a 3D-nyomtatás és kereskedelmi lehetőségei jelentek meg. Nem meglepő, hogy a különböző webes alkalmazásfejlesztések képviseltetik magukat a legnagyobb számban, a Demola-Budapestnél azonban önmagában egy ilyen fejlesztésre nem indul projekt. Fontos, hogy az alkalmazás kidolgozása, megtervezése is része legyen a kutatás-fejlesztési munkának.

Természetesen az, hogy hasonlóan működő központok dolgoznak szerte Európában, óriási lehetőség a nagyobb léptékű projektek megvalósítására, a különböző projektek összekapcsolására, illetve a szereplők egymásra találásának elősegítésére. A Demola-Budapest például már koordinált olyan projektet, amely 5 országban, 6 helyszínen, 75 hallgató bevonásával valósult meg. A tervek között szerepel a különböző központok direktebb üzletfejlesztési szerepének növelése, elősegítve az egyes projektekhez tartozó üzleti modellek más-más gazdasági környezetben történő validációját.

„Sajnos a Demola által képviselt megoldás még sok területen ismeretlen a vállalkozások számára. A modellt még tanulnia kell az ipari oldalnak. Egyelőre nem megszokott, hogy egy projekt megvalósításánál a partnereknek nem csupán a megrendelő szerepében, hanem aktív résztvevőként is meg kell jelenniük. Azok a partnerek azonban, akik egyszer elkezdték a Demolával való együttműködést, jellemzően nem állnak le egy projektnél” – fogalmaz Bacsa László.

Tíz lezárt projekt
A Demola-Budapestnél eddig mintegy 10 projektet zártak le. Jelenleg 2 olyan projekt is fut, amelyet hallgató kezdeményezett. Az egyikre már jelentkezett egy külföldi befektető. A projektekben részt vevő hallgatók közel fele a BME-ről érkezik, a többiek más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekből. Az előző szemeszterben az első hallgatói regisztráció a Bécsi Műszaki Egyetemről érkezett.

Díjazott ötletek
„Ötlettől az üzletig” címmel harmadik alkalommal írt ki pályázatot hallgatók részére a BME Hallgatói Innovációs Központja, a Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda és a Pro Progressio Alapítvány. Pályázni új, innovatív ötlettel, termék esetén a prototípus bemutatásával lehetett. A felhívásra az egyetem 8 karáról 63 pályázat érkezett. A zsűri két pályázatnak ítélte oda „A BME 2014. évi kiemelkedő hallgatói innovációs ötlete” címet, kettő pedig elnyerte a V3 Partners Investment Zrt. szakmai támogatását. A nyertes ötletek az elkövetkező hónapokban megkapják a kiíró szervezetektől mindazon támogatásokat, amelyek révén sikeres startup-vállalkozások lehetnek.